„Míg apró vágyakkal él az ember,

s nem feszítik az elérhetetlenek,

egy esőcseppben elférhet a tenger,

és egy ébredésből álom is lehet.” 

(Sárhelyi Erika: Hétköznapi józanság)

Nem is hinnéd, mennyit számítanak ezek az apróságok az életedben. Ha figyelsz rájuk, ha észreveszed, és értékeled őket, még a legködösebb sötétségben is láthatsz némi derengő fényt, ami utat mutat a mindennapokban. Ha viszont szem elől téveszted őket, nem törődsz velük, magad változtatod sivárrá a mindennapjaidat.

Hiszen nem érezhetsz minden egyes napon kitörő örömet, nem mosolyoghatsz állandóan, mindig vannak és lesznek problémáid, de ezt el kell tudni viselni. Mégis honnan meríthetnél erőt, ha nem az apró, mindennapi örömökből. Nem kell sok, elég egy beszélgetés egy rég nem látott baráttal, egy viszonzott mosoly, egy kedves szó, egy meglepetés, egy apró szívesség.

És megtörténhet, hogy egy szürke reggelen egy apróság változtatja meg az életed. Vannak véletlenek, amelyeknek az esélye közelít a nullához, és nem érted, nem is értheted, miért történtek úgy, ahogy, azonban egy ilyen apró mozzanat boldoggá tehet.

Mindössze az a dolgod, hogy figyelj, és láss! Nem szabad elmenni a mindennapi csodák mellett durcásan összeszorított szájjal. Segíts másoknak is, legyen meg a „napi jócselekedeted”, és már nem lesz hiábavaló a napod! Mosolyogj, ha valami megmosolyogtat, és lehet, hogy egyszer egy mosolyból nevetés lesz!