Bárki ódákat tudna zengeni az Otthon melegéről, a barátságos kandallótűzről, a szemérmetlenül törleszkedő, dagadt cicáról, a hűségesen láb mellett fekvő házőrzőről, az Otthon illatáról, a kényelemről, vagy annak hiányában a szeretetről, ez nem kérdés, nem is nagy…

Halkan, egyenletesen kopogott az eső az ablakon. Odakint minden szürke volt, a sötét viharfelhők eltakarták az eget. Marcsi néni szomorú arccal sétált be az apró hálószobába. Óvatosan beleerszkedett a közvetlenül az ablak mellé állított, kék színű, réges-régi karosszékbe.…